Újmedicina GNM

Orvostudomány a fejetetején?


A gyógyulás kulcsa az, ha túltesszük magunkat az érzelmi traumán

Ismétli magát a történelem! Vajon hány olyan tudós, feltaláló született eddig a Földön, akinek felismeréseit, felfedezéseit a földi hatalmasságok nem fogadták el? Hány géniuszt zártak börtönbe, hurcoltak meg, vagy végeztek ki megcáfolhatatlan igazságok kijelentéséért? Ez sajnos napjainkban sincs másképp!

Dr. Ryke Geerd Hamer doktor sorsa nagyon hasonlít Galileo Galilei vagy éppen Semmelweis Ignác életéhez...

Szerencsére ő még él és remélhetőleg nem kell meghalnia ahhoz, hogy felfogjuk korszakalkotó életművét!

Hamer felismerései egyenesen sokkolóak és elgondolkoztatóak, hiszen homlokegyenest ellentmondanak a mai orvostudományos világképnek, legfőképp az életfolyamatok, a daganatok és mikroorganizmusok terén.

Az általa felfedezett természettörvények érvényesek minden ún. megbetegedésre, amelyek „maguktól alakulnak ki”. Nem vonatkoznak a mérgezésekre, sugárzásokra, balesetekre, ill. a genetikai rendellenességek következtében létrejött testi elváltozásokra. Minden ilyen megbetegedés két szakaszból áll, az első szakasz a konfliktus-aktív, vagy alkalmazkodási szakasz, a második a helyreállítási gyógyulási szakasz. Az egyes betegségek párosával járnak tehát, de ez eddig nem tűnt fel, hiszen nem tudtunk az összefüggésekről,

és a két betegségi szakasz tünetei igen eltérőek. (hideg betegségek - meleg betegségek)



A RÁK VASTÖRVÉNYE: „A SOKKÉLMÉNY, MINT KIVÁLTÓ”


Kutatásai bebizonyítják, minden ún. betegséget egy konkrét, súlyos érzelmi trauma okoz, ami felkészületlenül „talál el” minket - mint derült égből villámcsapás, elszigetelődést okoz (önmagunkban éljük meg), lehengerel, s aminek momentán nincsen megoldása. Ezek elengedhetetlen feltételek egy biológiai különprogram beindulásához. A trauma intenzitása és a közben érzett érzelmek „színezete” határozzák meg a betegség súlyossági fokát, valamint azt, hogy agyunknak melyik pontja és ennek megfelelően melyik szervünk lesz érintett (azaz "beteg").


Fajának fenntartása érdekében idővel az ember biológiai túlélőprogramokat fejlesztett ki, amelyek automatizmusként működnek, az agyban és a sejtekben vannak eltárolva. Ezeket az automatikus (gyakran nem is tudatosuló) válaszreakciókat érzelmeink, aktiválják! Erről már eddig is hallottunk, de hol a realitása?


Tegyünk egy próbát! Hunyják be a szemüket és képzeljenek el egy fél citromot a kezükben! Képzeljék el a zamatos gyümölcshúst, a finom citromillatot. Képzeljék el, ahogy felveszik, beleharapnak és az savanyú lé szétárad a nyelvükön és a szájukban.... ...mmmhhh.. Nos, mi az Ön válaszreakciója erre? Nő a nyálelválasztása! Ugyanis az agya azonnal kiadta a parancsot, hogy a gyomor legyen kész a savanyú lé érkezésére, és már a szájban elkezdje annak előemésztését - holott a valóságban Ön egyetlen cseppet sem nyelt le!

Nincs is citrom a szájában! Csak képzelet az egész! Ez az egyszerű példa is látványosan szemlélteti, hogy


Az AGYUNK nem képes arra, hogy valóságos és jelképes esemény között, azaz a valóság és képzelet között különbséget tegyen!


Ha például a konfliktus tartalma (a közben érzett érzelmek jellege) a következő:

–„Dühös vagyok, mert ez egyszerűen igazságtalan...” - ennek megfelelően az epeutak betegednek meg.

–„Torkomon akadt a falat, ezt nem bírom lenyelni...” a nyelőcsőproblémák jelentkeznek.

–„Egy ilyen aljasságot egyszerűen nem tud elviselni az ember...” elváltozások a vékonybélben,

–„Ez egy utolsó disznóság, amit velem műveltek...” a vastagbéltünetekkel,

–„Félek, hogy nem találok magamnak megfelelő helyet...” a hörgők megbetegedésével,

–„Minden rám szakad.” a vesemegbetegedéssel,

–„Olyan értéktelennek érzem magam...” a csontok elváltozásával vagy rákkal reagál a szervezet.


A RÁK EGYFAJTA „TURBÓ”, AMIT AZ AGYUNK INDÍT BE, hogy a megoldatlan konfliktushelyzetben, lehetőségeihez mérten képessé tegyen a túlélésre, hogy AZ ÉLETÜNKET MEGMENTSE!


A drámai sokkélmény intenzitásától függ, hogy hörghurutot vagy tüdőrákot produkálunk magunknak. Az érzelmeink intenzitása határozza meg az elváltozás súlyosságának fokát, míg az eközben érzett érzelem típusa a betegség elhelyezkedését a testben. A betegség tehát mindhárom szinten egyidejűleg észlelhető: a lélekben, az agyban és szervekben (testben). Minden betegség eredetét (torokgyulladás, hörghurut, rák, depresszió, epilepszia, infarktus, leukémia, szklerózis multiplex stb.) a páciens életének egy különleges eseménye képezi, amit ő traumaként (érzelmi megrázkódtatásként) él meg. Ez lehet például egy szeretett személytől való elszakadás, egy megaláztatás, egy munkahely elvesztése, egy pofon, egy családtag halála, egy sokkoló orvosi diagnózis, stb. tehát egy esemény, amit váratlanul lesújtó drámai konfliktusként, belül és megfelelő megoldás nélkül élünk meg. Egy erős érzelemnek nyilvánvalóbb következményei lesznek, mint egy kis bosszúságnak. Kijelenthetjük, konfliktus nélkül nincs betegség. Ha az ember ennek tudatára ébred, és levetkőzi a csalfa berögződéseit, már meg is tette az első lépést a gyógyulása irányába!


Mindenki a maga ura - Képesek vagyunk befolyásolni érzelmeinket,

ezáltal gyógyulásunk EGYEDÜL a mi kezünkben van!


Természetesen sokkal egyszerűbb, bekapni pár pirulát vagy kés alá feküdni, átengedni a felelősséget és a cselekvést másoknak, mint venni a bátorságot és a fáradságot, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal.

és megismerjük életünk eddig ismeretlen területeit. Ez az utazás ugyanis önálló, felelősségteljes gondolkodást igényel, gyakran fájdalmas és kényelmetlen felismerésekkel jár. Minél keményebb azonban kihívás, annál nagyobb hasznunk származik belőle – legfőképp személyes fejlődésünket illetően. Az Új Orvostudományban helyére kerültek az agyi tünetek is (mert az agyban minden megbetegedésnek nyoma van) és a rendszer így kibővült a lelki tünetekkel. Egy megbetegedés nem más, mint egy Lelki-Agyi-Szervi szinteken egyszerre és párhuzamosan lezajló folyamat, aminek biológiai értelme, célja, rendeltetése van.

.


A gyógyulás kulcsa az, ha túltesszük magunkat az érzelmi traumán!


Ez az elengedhetetlen feltétel, a gyógyulási szakaszba való áttéréshez. Miután megértettük és rendbe tettük elszabadult érzelmeinket, az agy megfordítja a kiadott parancsot, és elkezdődik az elváltozások automatikus helyreállítása. Ez azonban teljesen más, jellegzetes tünetekkel jár, amelyeket eddig teljesen különálló betegségnek tartottunk, és az összefüggések ismeretének hiányában megint csak megpróbáltuk minden eszközzel eltüntetni.


Dr. Hamer beigazolja, hogy az emberek nem a kórokozóktól, vírusoktól, baktériumoktól betegszenek meg.

,,A mikróbák csak a második, a helyreállítási szakaszban „dolgoznak” és a konfliktus feloldásának pillanatában válnak aktívvá. Egészen a teljes gyógyulásig aktívak maradnak, és végül visszatérnek az inaktív állapotukba.

A mikróbák tehát egyáltalán nem ellenségek, hanem önfeláldozó szövetségesek, akikkel szimbiózisban élünk, akik agyunk parancsainak feltétel nélkül engedelmeskednek! A mikróbák naiv pusztításával csak a helyreállítási folyamatokat lassítjuk és késleltetjük! A konfliktus megoldásakor azonnal munkához látnak, befoltozzák a lyukakat, elbontják a daganatokat, eltakarítják a maradványokat. Hirtelen az összes mikróba megjelenik, szaporodik majd ismét eltűnik, hogy agyunkkal és testünkkel összhangban - egy világos, logikus törvényszerűséget követve - a „helyreállítást” és gyógyulást létrehozzák. Ők a természet biológiai programjának részei, elengedhetetlen láncszemek a természet szabályozóköreiben.’’

A könyv közérthetően mutatja be, hogy a valóság valami egészen más, mint azt velünk el akarják hitetni!

A „betegség” fogalmát is újból meg kell határozni - ezúttal pozitív értelemben, hiszen ezek ősidőkből származó biológiai különprogramok, amelyek kizárólag az egyén és a faj túlélését szolgálják. Csupán eddig nem értettük őket. A beteget sem tekintjük többé egy rakás valóságtól elszakadt sejthalmaznak tekinteni, hanem sokkal inkább egy élő lénynek, egy lélekből, agyból és szervből álló csodálatos egységnek.

Életünk minden pillanatát egészen bizonyosan múltbéli tapasztalatok együttműködésének, összhatása határozza meg. Minden ember egy nagy egész része, amely hatással van mindenre.

Dr. Hamer nagy érdeme az, hogy megteremtette egy „emberségesebb” orvostudomány alapjait, melynek gyógykezelési toldaléka néhány szóban összefoglalható, melyet a világ bölcsei ősidők óta prédikálnak:

„Szeresd önmagad és fogadd el és szeresd a másikat!’’



További információk, könyvek, letölthető anyagok:



www.ujmedicina.hu


Köveskuti Tünde

Aloldalak (1): Dr. Hauschka
ĉ
Tünde Köveskuti,
2010. aug. 22. 12:48
Comments